Az alapítványt általában hosszú távra, konkrét és hosszú távú célkitűzések érdekében hozzák létre. Rendelkezik egy alapítóval, aki a célokat meghatározza, vagyis kitalálja és eldönti, hogy miért jön létre és kiket fog segíteni az alapítvány. Az alapító továbbá az alapítvány rendelkezésére bocsátja a célok eléréséhez szánt tőkét, de ettől függetlenül nem nagyon tud beleszólni az irányításba és a kedvezményezettek körébe. Ez az összeg, mely szükséges a célok eléréséhez, kötelező, míg a korábbi szabályozással ellentétben már nem szükséges, hogy a meghatározott cél közérdekű legyen. A legfőbb különbség, hogy az alapítvány a saját vagyonával gazdálkodik és úgy éri el a kitűzött célt, szemben az egyesülettel, ami általában az egyesületi tagokra épít. Az alapításhoz a zökkenőmentes ügyintézés érdekében érdemes egy ügyvédi iroda segítségét kérni.

Előnyei: Presztízsét tekintve, nagyon erős és jelentős, emellett rendkívül hatékony, célzatos. A döntések és azok végrehajtása eredményes. A gyors és működőképes döntéseket többnyire egy több személyből álló, megfelelő felkészültségű kuratórium hozza meg. Amennyiben egy jó ügyet vagy egy intézményt támogatnánk, ez a legmegfelelőbb mód rá.

Hátrányai: Ha a kuratórium döntésképtelen vagy működésképtelen, akkor az az egész alapítványra negatív hatással van. Nehezen vagy egyáltalán nem módosítható, kötött alapító okirat, alapítványi célok és vagyonfelhasználás.

Az egyesület egy kötetlenebb, de alapvetően demokratikusabb szervezeti forma. Alapjában véve bármely célból létre lehet hozni, ami nem áll szemben az Alaptörvénnyel. Az egyesület alapításához minimum 10 taggal kell rendelkeznie, de ellentétben az alapítvánnyal, alapvagyon nem kell hozzá, anélkül is létrehozható. Ez azért fontos, mert egyesület esetében nem az alapvagyon segítségével valósítják meg a célokat, hanem a tagok segítségével, aktivitásával. A vezetést a tagok választják, ezt nevezik elnökségnek, valamint a döntéseket a közgyűlés hozza meg.

Előnyei: Egy alapítványnál kötetlenebb szervezet, ami jóval szabadabb és az alapítás is sokkal egyszerűbb. A létszámot korlátlanul lehet bővíteni. Rugalmasan lehet változtatni a célokat, személyeket, sőt akár a vezetőséget is, ha úgy szükséges.

Hátrányai: Amennyiben vita alakul ki a tagok vagy a közgyűlés tagjai között, az negatívan befolyásolhatja a működést. Ugyanígy nehezebbé tehetik a célok elérését a passzív tagok, valamint komolyabb esetekben az egyesület megszűnéséhez is vezethetnek.

Mindkét szervezetre igaz, hogy nem hozható létre akkor, ha a létrehozás célja profitorientált gazdasági vállalkozás. Erre a gazdasági társaságok szolgálnak. Ha nem tudjuk eldönteni, hogy a tevékenységünkhöz egy alapítvány vagy egyesület létrehozása lenne célszerűbb, keressük fel a Dr. Sudár Miklós Ügyvédi Irodát, készséggel állnak rendelkezésünkre.