„Farkas Bertalan és Charles Simonyi személyében magyarok megjárták a világűrt, Erőss Zsolt feljutott a világ tetejére, a Mount Everestre, honfitársaink körülhajózták a Földet, s valamennyi országban letették a névjegyüket. Bolygónkon egyetlen helyre nem jutottak még el, a mélytengerek világába” – hangsúlyozta Palkó Zsolt, az expedíció vezetője, a részvételi jogot elnyert The Explorer Society Alapítvány elnöke az MTI-nek.

Mint kifejtette, a mélytengerek világa egy speciális terület, ahol rettenetes, 6 millió tonnás nyomás nehezedik a merülőkapszulára. A rendkívül bonyolult technikai feltételek miatt sokkal korlátozottabbak a megismerés lehetőségei, ezért kevesebb expedíció indul a mélytengerek birodalmába, mint a világűrbe.

A Titanic tragédiájának centenáriuma adott lehetőséget arra, hogy az Orosz Tudományos Akadémia Sirsov Oceanológiai Intézete és a Deep Ocean Expeditions Ltd. expedíciót szervezzen, amelynek vezetője Anatolij Szagaljevics professzor, James Cameron 11 Oscar díjjal jutalmazott „Titanic” című filmeposzának volt főmunkatársa lesz. „Húsz helyet hirdettek meg a világ vezető tudományos médiumai és szakemberei számára, ez lehetőséget ad arra, hogy kétfős csapatokban a MIR1 és MIR2 mélytengeri merülőszondákon lemerülhessenek a csaknem négyezer méteres mélységben nyugvó hajóroncshoz” – magyarázta Palkó Zsolt.

A The Explorer Society Alapítvány hosszú előkészítő munka után a napokban hivatalosan is elnyerte a mélytengeri expedíción való részvétel jogát és a hivatalos merülői státuszt. A magyar expedíció tagja Palkó Zsolt és Elter Tamás, az Explorer Magazin főszerkesztője. „A részvétel anyagi kérdés is, ezért támogatókat is keres az alapítványunk. A merülés közvetlen költsége személyenként 12-14 millió forint, de ennél többel kell számolni. Célunk, hogy a két fő közül legalább egy le tudjon menni és teljesíteni tudja az első magyar mélytengeri expedíció küldetését. A kezdő összeget már letettük, tehát jogosultak vagyunk a merülésre” – magyarázta.

A rekordkísérleten túl az expedíció szeretné a környezettudatosságra is ráirányítani a figyelmet. „A 19. század végén, a 20. század elején a technika és a természettudományok rohamos fejlődése láttán általánossá vált az a nézet, hogy az emberi lelemény segítségével végleg úrrá lehetünk a természet erőin. A Titanic tragédiája megmutatta, hogy nem vagyunk mindenhatóak, a természet, a természet erői ma sem legyőzhetők. Napjainkban, a globális felmelegedés korszakában fel kell hívni a figyelmet, hogy a tengerek természeti állapota befolyásolja bolygónk éghajlatát” – fogalmazott az expedíció vezetője.

„A merülés alkalmából a magyar expedíció adatokat gyűjt a roncs állapotáról, elősegítendő a Titanic rohamosan romló állagának a felmérését. A kettétört hajóorr és tatrésze közötti törmeléksávot átkutatva igyekeznek minél több felvételen dokumentálni a Titanic utasainak és személyzetének a mélytengeri síkság aljzatán heverő egykori használati eszközeit és egyéb kiszóródott tárgyakat” – tette hozzá.