Az akció elindítását bejelentő Paller Judit országos tiszti főorvos elmondta: nagyjából 30 évente megnő a fejtetves gyermekek száma, a hetvenes évek óta viszont "elfelejtettük, hogyan kell jól kezelni" ezt a problémát. A gyermekközösségekben 0,7 és 2,7 százalék között ingadozik a fejtetves gyermekek aránya a megyékben, a számuk a Dél-Dunántúlon a legmagasabb.

Az ÁNTSZ közleményéből kiderül, hogy bár a fejtetű jelen ismereteink szerint nem terjeszt fertőző betegséget, vérszívó élősködőként jelenléte rendkívül kellemetlen és a vakaródzás következtében kialakuló sebek felülfertőződhetnek. A fejlett higiénés körülmények ellenére előfordulási aránya évek óta változatlan, bizonyítva, hogy a fejtetvesség nem elsősorban a szociális körülmények függvénye. Fennmaradásában szerepet játszik a felismerés, a személyes tapasztalat hiánya és a betegség eltitkolása.

Ezért az ÁNTSZ célul tűzte ki, hogy a kezdődő tanévben fokozza a fejtetvesség elleni küzdelmet, valamint hogy csökkentse a visszafertőződés lehetőségét. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal fel kívánja hívni a szülők és a nevelők figyelmét a fejtetvesség megjelenésének lehetőségére. Hangsúlyozzák, hogy a fejtetvesség nem szégyen és a fejtetves gyermekek kezelése elsődlegesen a szülő feladata és kötelessége.

Szakmai anyagaikat és felhívásukat eljuttatják a fejtetvesség elleni küzdelem összes résztvevőjének, azaz az iskoláknak, bentlakásos és szociális intézményeknek, önkormányzatoknak, házi és iskolaorvosoknak, védőnőknek. Az iskolakezdéskor esedékes szülői értekezleteken az iskola-egészségügyi szolgálat szakemberei ismertetik a megjelentekkel a fejtetvességi vizsgálatok éves rendjét, a megelőzés és a kiszűrt gyermekek szüleinek értesítési módját.

A fejtetű nincs tekintettel korra, nemre, beosztásra: bárki fertőződhet, piszkos és tiszta hajban egyaránt előfordulhat az élősködő. Megkapni nem szégyen, de eltitkolni, nem kezelni, továbbadni és ezzel a közösséget veszélyeztetni felelőtlenség!