a nemzetközi közmeghallhatás második állomását szerdán késő éjszakába nyúlóan tartották az osztrák fővárosban.
Az osztrák résztvevőket elsősorban a hulladékkezeléssel, a sugárterheléssel és a nukleáris biztonsággal kapcsolatos kérdések foglakoztatták. Számos felvetés hangzott el a Duna hőterhelésével kapcsolatosan, valamint arról is, hogy milyen mértékben tanult a magyar partner a csernobili és a fukusimai atomerőművek katasztrófáinak tapasztalataiból.

Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos a válaszadások során hangsúlyozta: Magyarországnak hosszú távon van szüksége az atomenergiára, hiszen az ország így képes az ellátásbiztonsági és a klímavédelmi céljait elérni, valamint így tud olcsón energiát biztosítani a magyar lakosságnak és az iparnak. Kifejtette továbbá, hogy Magyarország olyan erőművet épít, amely a legkorszerűbb biztonsági előírásokat képes teljesíteni. Hangsúlyozta ugyanakkor: a beruházás kapcsán alapos hatásvizsgálati munka készült, a csaknem kétezer oldalas dokumentum mindenki számára elérhető.

A kormánybiztos az MTI kérdésére elmondta: Magyarországon már a tavaszi konzultációkon rengeteg emberrel találkoztak, több mint háromezren vettek részt a fórumokon.

A kormánybiztos a közmeghallatáson kifejtette: ha Magyarország széndioxid-kibocsátás mentesen nagy mennyiségben kíván energiát előállítani, akkor az ország terepviszonyából fakadóan nem marad más megoldás, mint atomenergia-termelés.

Aszódi Attila az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a bécsi nemzetközi konzultáción az eszéki fórumhoz képest jóval többen jöttek el, az antinukleáris társaságok is képviseltették magukat, nemcsak a Greenpeace, hanem más helyi szervezetek is jelen voltak. Emiatt más típusú kérdések vetődtek fel, mint a hétfői eszéki meghallgatáson, amely jellemzően nem a lakosság, hanem inkább a hatóságok, az önkormányzati képviselők és csupán néhány civil szervezet jelenléte mellett zajlott.

Rávilágított: a konzultáció célja, hogy a magyar engedélyező fél, a környezetvédelmi hatóság új információkat, ötleteket, véleményeket és kérdéseket gyűjtsön, és az értékelését, a környezeti hatástanulmányt a lehető legtöbb megközelítésből el tudja készíteni.

A kormánybiztos elmondta: a közmeghallgatás mérlegét az alapján készítik majd, hogy milyen további ügyeket vonnak be a vizsgálatba, és aszerint, hogy az eseménynek milyen sajtóvisszhangja volt.

Magyarország 30 európai országot értesített a környezetvédelmi engedélyezési eljárásról az espoo-i egyezmény keretében. Összesen 11 ország jelezte részvételi szándékát Paks II. beruházással kapcsolatos közmeghallgatáson, a tavasszal folytatott konzultációk 41 magyarországi állomása után ősszel nemzetközi fórumon is tovább zajlik az eszmecsere.

A kormánybiztos tájékoztatása szerint a következő nemzetközi konzultációkat Romániában, Szlovéniában, Németországban és Ukrajnában tartják, ezekben az országokban folynak majd nyilvános és szakértői egyeztetések is. A teljes közmeghallgatási folyamat novemberben záródik le.