Elállt a Magyar Energia Hivatal (MEH) ellen a rezsicsökkentéssel összefüggésben indított pertől a Tigáz DSO Földgázelosztó Kft. a csütörtöki tárgyaláson a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A tárgyaláson mindkét fél lemondott fellebbezési jogáról, így az elsőfokú döntés nyomban jogerőre is emelkedett.

A tárgyaláson elhangzott, hogy csütörtökön életbe lépett és a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazható az a kedden kivételes sürgős eljárásban megszavazott törvény, amely szerint a gáz- és áramszolgáltatók nem háríthatják át a különadókból fakadó többletköltségeiket a fogyasztókra.
A törvény megtiltja, hogy az energiaszolgáltatók áraikba beszámítsák a rájuk kivetett tranzakciós díjat, külön jövedelemadót, illetve a közművezetékek után fizetendő adót. Ha a MEH rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozatát bírósági felülvizsgálat eredményeként hatályon kívül kell helyezni, ez csak a hivatal új határozatának jogerőre emelkedése után lehetséges.
A felek jogi képviselői a párperces csütörtöki tárgyalást követően nem kívántak nyilatkozni a sajtó jelen lévő képviselőinek.
Az energiaszolgáltatók több pert is indítottak az energiahivatal rendszerhasználati díjakat megállapító határozatai ellen. A bíróság a napokban kötelezte új eljárásra több gázszolgáltató által indított perben az energiahivatalt. Több áramszolgáltató által indított hasonló perben hétfőre tűzték ki a tárgyalást.
A Fővárosi Törvényszék az energiaszolgáltatók és a hivatal közti jogviták kapcsán korábban azt a tájékoztatást adta az MTI érdeklődésére, hogy a gáziparra vonatkozóan az utóbbi hetekben már több döntés is született, a tartalmilag lényegében azonos ítéletekben a bíróság a MEH határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte.
Az ítéletek indokolása szerint a megtámadott határozatok jogszabálysértőek. A hivatal megsértette a gázszolgáltatók iratbetekintési és nyilatkozattételi jogait azzal, hogy az eljárás megindításától számított egy nap alatt meghozta határozatát. A bíróság szerint egy nap alatt a gázszolgáltatók nem tudtak ténylegesen élni nyilatkozattételi lehetőségükkel, ezért a MEH eljárása formailag megfelel ugyan az eljárási szabályoknak, de tartalmilag nem fér össze a szakszerű, ügyféllel együttműködő és az eljárási jogokat elősegítő közigazgatás eszméjével és sérti a valósághű tényállás alapelvét - közölte a törvényszék.
A bírósági döntések szerint a rendszerhasználati díjak megállapítása során a MEH-nek az összes, az adott ügyre vonatkozó jogszabályi rendelkezést betartva és a működést érintő lényeges adatok figyelembe vételével kell eljárnia.
Egy másik perben hat áramszolgáltató támadja a MEH idei évben alkalmazandó, rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló határozatát. A cégek eljárásjogi jogsértésre, valamint arra hivatkoznak, hogy a MEH az idei rendszerhasználati díjak megállapítása során nem, vagy nem megfelelően ismerte el a szolgáltatók költségeit, így például az új adókat, az egyes működési költségeket, a tőkeköltség hozamtényezőket, a transzferárat.
Ennek a pernek az első tárgyalása február 22-én volt, amelyet többek között azért kellett elhalasztani, mert a MEH néhány nappal a tárgyalás előtt határozatát saját hatáskörben módosította - közölte a törvényszék. Ennek a pernek a következő tárgyalását március 18-ára tűzte ki a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.
Hétfőn a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök botrányosnak minősítette a gázszolgáltatók és az energiahivatal vitájában hozott bírósági döntést, Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pedig sajtótájékoztatón jelentette be: pártjuk aláírásgyűjtést indít, hogy támogatást kérjen a családoktól a rezsicsökkentési program megvédéséhez, továbbá annak érdekében, hogy a szolgáltatók ne akadályozhassák a rezsicsökkentést, törvényeket fognak módosítani és rendeletalkotásra való felhatalmazással erősítik meg az energiahivatalt.
Csütörtökön az Országgyűlés átalakította és rendeletalkotási joggal ruházta fel az energiahivatalt, ezt a kormányoldal a rezsicsökkentés megvédésével indokolta, a változtatással ugyanis a bíróságon nem lehet majd megtámadni az energiahivatal rezsicsökkentést érintő döntéseit. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendeleteivel szemben már csak az Alkotmánybíróságon indítható jogorvoslat. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a parlamenti döntést követő sajtótájékoztatóján többek között elmondta, hogy a rezsicsökkentést újabb támadások érhetik, és ha ez így lesz, vagyis ismét olyan bírósági ítélet születik, amely veszélyezteti a rezsicsökkentést, a Fidesz-KDNP bármikor kész arra, hogy gyorsított törvényalkotással védelmet biztosítson a közüzemi díjak mérséklésének.