Míg 2012-ben is rendkívül kevés, mindössze 12560 lakás épült, 2013-ra ennek kevesebb mint fele prognosztizálható – derült ki a Társaság a Lakásépítésért Egyesület szerdai sajtótájékoztatóján. Ez az utolsó utáni pillanat, ha most nem történnek lépések a helyzet javítására, az ágazat elkerülhetetlenül összeomlik – jelentették ki egyhangúlag az építőipar képviselői. Többek között egy építőipari ügyekért felelős kormánybiztosi pozíciót szorgalmaznak.

Sem a közelmúltban kidolgozott Bérházépítési program, sem az Épületenergetikai program mindeddig nem került megvitatásra, mert a szakmai elképzeléseket felülírja a gazdasági helyzet. Azonban a gazdaságjavítás nem vezet eredményre, ha a szakpolitikák nem kapnak benne szerepet – emelte ki megnyitó beszédében Noll Tamás. A Magyar Építész Kamara elnöke hozzátette, mindenképpen politikai beavatkozás szükséges az építőipar a területén.

Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség (MATÉSZ) elnöke rámutatott, a magyar építőipar nagy mértékben segíthetné a magyar gazdaságot. Míg 2012-ben vészesen alacsony, mindössze 12560 lakás épült, a 2013-as első negyedévi statisztikákból világosan körvonalazódik, hogy ebben az évben ennek kevesebb mint fele épül majd meg. Míg a nyolcvanas években 164 magyar építőipari cég működött, ma már csak 20 – tette hozzá.

Ha most nem sikerül társadalmi igényt teremteni az építésre, olyan hiány keletkezik, hogy azt a társadalom nem lesz képes behozni – húzta alá. Ha folytatódik a magyar építőipar mélyrepülése rövid időn belül leáll a magyar anyagtermelés és horvát, szerb esetleg román importra szorulunk.
Ugyanezt a jövőképet vázolta Valdinger Imre, a Pápateszéri Téglaipari Kft. többségi tulajdonosa is, valamint elmondta, ha ez beigazolódik, a későbbi beruházások jóval költségesebbek lesznek és a ráfordítások jelentős része külföldre vándorol majd.

'Építkezni muszáj, a sátor hideg télen'

Marofka Ferenc, a Berényi Téglaipari Kft. gazdasági vezetője leszögezte, ha a fiatalokat, s az ország munkaerejét itthon kívánjuk tartani, ahhoz meg kell adni az esélyt és a lehetőséget az otthonteremtésre. A békés megyei téglagyár vezetője beszámolt arról, hogy optimálisan 11 hónap termelést bonyolítanának, ebből viszont már csak hat hónap termelés valósul meg. A beruházásokra elkülönített tartalékokat az utóbbi években kialakult helyzet miatt teljesen felélték, s várhatóan a termelési időszakuk is további hónapokkal rövidül majd.

Vidor Győző, a Magyar Építőanyagipari Szövetség elnökének elmondása szerint az építőanyag termelés az ötödére esett vissza, s az energetikai felújítások is nyomasztóan lassú ütemben zajlanak. A KSH adatait elemezve kiemelte, a számok világosan mutatják, hogy az építőipar 10 százalékos csökkenésben van, hiába adta hírül nemrégiben számos országos médium, hogy az építőipar 'felállt', 'kilábalt' a gödörből.

Történelmi sokk a lakáspiacon

Magyarországon jelenleg 79225 építőipari vállalkozás működik, ez 4000-rel kevesebb, mint tavaly – tájékoztatott Mészárosné Győrvári Bella, a Mozgalom a Magyar Vállalatokért (MMV) ügyvezetője. Beszámolt róla, hogy a vállalkozások helyzetét a tisztességtelen vállalkozói környezet kilátástalanná teszi, felhívta a figyelmet a lánctartozások elképesztő méreteire, s nagy problémának értékelte az irreálisan alacsony vállalási árakat.

Dr. Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) elnöke elmondta, 400 éves lakásállomány van Magyarországon. Ha ugyanis figyelembe vesszük, hogy az ország lakásállománya 4,3 millió s ehhez képest 10000 lakás épült 2012-ben, azt eredményezi, hogy az elkövetkező időben 400 évig kell működnie a jelenlegi lakásállománynak. Optimális esetben a lakásállomány száz évenként újul meg, tehát Magyarországon 40000 lakásnak kellene épülnie évente.

Hangsúlyozta, a köztudatban elterjedt nézetek megnehezítik a valós és égető problémákról való diskurzust. Gyakran olvashatunk az építőipar fellendüléséről, gyakori frázis a 'jelenleg is mindenki lakik valahol', s bevette magát a köztudatba, hogy ma hazánkban 480 000 üres lakás található. Beszédében rámutatott arra, hogy ezek a lakások korántsem nevezhetők üresnek, hiszen jelentős részük irodaként használt, a tulajdonlapon viszont lakásnak bejegyzett ingatlan. Ide tartoznak a feketén kiadott, valamint az átmenetileg üres lakások. Az 'üres' lakások közül 90 000 komfort nélküli és lakhatásra alig alkalmas, valamint 162 000 közülük 1946 előtt épült.

Kitörési pontok, javaslatok

A kormány feladata, hogy helyzetbe hozzon olyan embereket, akik építkezni szeretnének – szögezte le a TLE elnöke, s négy javaslattal élt:

Lakásépítési felújítási hitel 4 százalékos kamattal

Az EU építőipari stratégiájának részeként az Európai Beruházási Bank (EIB) alacsony energiafelhasználású épületekre indított hitelprogramot. A bank nem kereskedelmi céllal nyújt hiteleket, hanem az EU célkitűzéseinek megvalósítását hivatott szolgálni. Az elnök szerint ehhez a kormánynak tárgyalásokat kell folytatnia, ami lehetővé tenné a 4 százalékos kamat elérését. Nehezíti a folyamat elindítását, hogy a devizacsapdába került emberek félnek, magas szintű a bizalomvesztés a hitelek iránt. Kiszámítható és biztos támogatással azonban lenne kereslet ezekre a hitelekre. A jövőben közvélemény kutatást kívánnak végezni arról, mekkora is lenne ez a lakossági igény.

EU-s források felhasználása

A kormány 2014-2020-as Európai Bizottsággal kötendő partnerségi szerződésben helyet kell kapjon az építőipar támogatásának koncepciója.

Hosszútávra tervezett szociálpolitika

A szociálpolitika szerinte helyes irányú, azonban alacsony támogatási intenzitású, így nem tölti be funkcióját. Az Otthonteremtési Tanácsadói Testület kidolgozott már egy tervezetet, mely alapján a lakásépítéssel kapcsolatos ÁFÁ-t visszatéríthetné az állam, így terelve legális irányba az építkezéseket, ami fellendítené a gazdaságot és munkahelyeket teremtene.

Építőipari ügyekért felelős kormánybiztos

Negyedik javaslatuk egy közös koordináló szerv felállítása, esetleg építőipari ügyekkel foglalkozó kormánybiztosi pozíció létrehozása. A minisztériumok nincsenek egy kézben, az építőipar kicsit mindenhová tartozik, így tulajdonképpen igazán sehová sem. A kormánybiztosi pozícióban fogalmazódhatna meg az a politikai szándék, mely az építőipar támogatásáról biztosítana. Az MMV ügyvezető asszonya hozzátette: az építőiparnak hathatós képviseletre van szüksége a kormányzaton belül, mert a mutatkozó problémakörök egymásra hatnak, s ezekhez rendszerszemlélettel kell nyúlni. Felhívta a figyelmet arra, hogy még 2006-ban a Fidesz Otthonteremtés Plusz programot sürgetett, melynek megvalósítására most is égető szükség lenne.